menete az magyar szótárban menete Az "menete" jelentése és meghatározása több Az menete nyelvtana és deklinációja Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) singular plural nominative menete — accusative menetét — dative menetének — instrumental menetével — causal-final menetéért — translative menetévé — terminative menetéig — essive-formal meneteként — essive-modal menetéül — inessive menetében — superessive menetén — adessive meneténél — illative menetébe — sublative menetére — allative menetéhez — elative menetéből — delative menetéről — ablative menetétől — több Példamondatok az " menete " kifejezéssel Hanyatlás Származtatás Próbáld újra Szerzői